OM kód: 033607 | 4471 Gávavencsellő, Petőfi u. 1.   

SC3801

Rakovszky Sámuel Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Rakovszky Sámuel

Rakovszky Sámuel élete

Névadónk, Rakovszky Sámuel 1802. január 13-án született Gáván. Egyidős volt Kossuthtal, a hagyomány szerint Kossuth Lajos meg is látogatta őt itt. Édesapja Rakovszky József, édesanyja Bakó Borbála. Apai ágon nagyanyjaként tisztelhette Bessenyei György nővérét. Elemi iskoláit Gáván végezte, majd  Debrecenben folytatta tanulmányait, a debreceni nagybácsi, Rakovszky Dániel főbíró pártfogó felügyelete alatt. Majd a nemesi ifjak hagyományos életpályái közül a katonait választotta. Beállt a herceg Reuss nevét viselő magyar huszárezredbe, később egysége a Schlik nevét viseli. 1831-ben előléptették alhadnaggyá, majd főhadnaggyá. Kitűnő lovas hírében állott, kedvenc foglalatossága a lovak idomítása, betanítása volt. Egyik alkalommal gyakorlatozás közben leesett a lováról, mellkasát összezúzta. Ekkor nyugdíjazták és visszavonult Gávára, 1842-ben. 

Itt érte az 1848-as forradalom híre. A megye hívó szavára 1848 májusában a megyei toborzó iroda főnökei között találjuk. A saját járásában, a Dadaiban toborzott Bujtól Zalkodig. Majd a nemzetőrség szervezése, július 22-től egy önkéntesekből álló zászlóalj felállítása jelentett komoly gondot, számára de sikerült megoldania. 1848. szeptember 10-én már Kálló főterén az 1200 főből álló zászlóalj teszi le az esküt, Patay István vezetésével, itt századosi rangban találjuk Rakovszkyt. 

Rakovszky Sámuel

Az Eskű

Az esküt a Dégenfeld Imréné által adományozott zászló felszentelésénél mondták el. A zászlóra kötött selyemszalagon a következő áll: Győzni vagy halni! Szabolcs a hazáért! 1848.szept. Első győzelmüket a Dunántúlra betört horvátok bekerítésében, foglyok ejtésében értek el. Október 27-től Nedelicen teljesítettek szolgálatot, ahol a nemzetőri zászlóalj felvette a 48. számot, illetve a szabolcsi jelzőt és átminősítették honvédzászlóaljjá. 1849 februárjában Cibakházára vonul a zászlóalj, és hősiesen védik az átkelőhelyet. E tettükért kitüntetnek tiszteket, köztük Rakovszkyt is, akit február 8-án zászlóaljparancsnokká neveznek ki.

A következő hőstettük 1849. április 6. Isaszeg, majd Buda bevételénél volt. Aztán Zsigárd, Pered, Királyrév, Komárom. Július 2-án a komáromi monostor sáncainál újra kitüntették magukat, Rakovszkyt alezredessé nevezik ki.

Újabb előléptetés: egy hónappal később már ezredes. A világosi fegyverletétel után a zászlóalj és Rakovszky Komárom várában tartózkodik. A vár átadása után menlevelet kapnak. Rakovszky nem felejti az esküt, titokban társaival leveszi a zászlórúdról a zászlóalj lobogóját, és derekára csavarva csempészi ki azt. Hazatérésük után szeretnék ezt visszajuttatni  a zászlóanyának. Mivel állandóan figyelik a Dégenfeld kastélyt, ezért Krasznay Péter főhadnagy viszi el a zászlót. Rakovszky fegyvert fogott az osztrák hadsereg ellen, amelyből nyugdíjba ment, ezért nyugdíját megvonják, melyet csak

1867 után kap vissza. Szegényes körülmények között élt, a Tisza szabályozásánál vállalt munkát, így biztosította megélhetését. 1852-ben házasságot kötött Batta Johannával, e házasságból nem született gyermek. Az 1868-ban megalakult Szabolcsi Honvédegylet elnöke lett, de egészségügyi állapota megromlása miatt 1 év múlva megvált tisztségétől. Nem sokkal ezután 1871. november 11-én halt meg.

Gáva temetőjében helyezték örök nyugalomba. Sírja sokáig jeltelenül állt, majd 22 év után közadakozásból síremléket állítottak a hős ezredesnek, melyet Somogyi Sándor szobrászművész alkotott. A szoboravatáson egykori társai, a megye vezetői vettek részt 1903. november 11-én. E napra kihozták a 48. számú Szabolcsi zászlóalj zászlaját is. Avatóbeszédet a szintén 48-as honvéd, a község református lelkésze, Baráth Imre mondott.

Rakovszky Sámuel sír

Az új iskola épületének átadása után az intézmény elé került az obeliszk 1990. szeptember elején. A tervek szerint az eredetit szerették volna felújítva ide elhelyezni, de az idők során igen megrongálódott az emlékmű, ezért Horváth Tibor restaurátor; szobrászművész egy új elkészítését javasolta. Ma is ez áll az épület előtt, és emlékezteti diákjait a 48-as hős komáromi dicső tettére.
Az emlékmű leírása: a bástyaformájú oszlopnak támaszkodva egy 48-as honvéd áll, a zászló szerepeltetése, akárcsak a bástya, mely Komárom várát jelképezi, nem csak szimbólum. Rakovszky Sámuel élete összeforrt vele. A leleplezésre ünnepélyes keretek között került sor. A falu idős református lelkipásztora, Farkas Imre és a tanácselnök, Karakó László mondott ünnepi beszédet. Hegedűs D. Géza Vörösmarty Mihály: Hymnus című versét szavalta el, az iskola tanulói 48-as dalokat énekeltek.

Hasznos linkek

Elérhetőségek

Fenntartó

© All Rights Reserved.